Eredmények és
távlati célok

Sikeresen zártuk az első ciklust

Az első uniós pénzügyi ciklus forrásainak 100%-os lehívásával Magyarország az egyik legjobb pozícióban zárta a 2007–2013-as időszakot. A most lezáruló időszak eredményeiről, valamint a 2014-től 2020-ig tartó következő ciklus kihívásairól és a prioritásokról beszélgettünk László Csabával, a KPMG szenior partnerével, a tanácsadási üzletág vezetőjével.

Magyarországnak sikerült lehívnia a 2007–2013-as európai uniós pénzügyi ciklusban esedékes támogatási összegek 100 %-át. Hogyan értékelné az ország szempontjából a most végződő ciklust?

Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, tehát a 2007–2013-as volt az első olyan ciklus, amikor alkalmazkodni kellett az unió által kialakított költségvetési rendszerhez. Ez a rendszer egyébként folyamatosan változik ciklusról ciklusra, működési mechanizmusában jelentősen eltér a magyar rendszertől, és eléggé bürokratikus is. A ciklus közepe táján az volt az érzésem, hogy elég komoly forrásvesztéssel kell Magyarországnak szembenéznie. Ez végül nem következett be. A 100% körüli abszorpció ilyen szempontból mindenképpen nagyon komoly eredménynek tekinthető. A következő időszakban érdemben kell elemezni ezt az időszakot: ki kell derülnie, hogy ezeket a pénzeket mire és milyen hatékonysággal használtuk fel, mennyiben segítették a gazdasági növekedést, a versenyképesség javulását, a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, az infrastruktúra fejlesztését vagy az oktatás és az egészségügy előrelépését.

László Csaba

A velünk együtt csatlakozó országokhoz képest hol áll ma hazánk az uniós támogatások vonatkozásában?

Mind a 2007–2013, mind pedig a 2014–2020-as időszakban Magyarország – főként, ha fajlagosan nézzük – az egyik legkedvezőbb pozícióban jött ki az európai uniós támogatásokból, a 2014–2020-as időszakra vonatkozó előzetes megállapodásokat és a 2007–2013-as ciklusban már megvalósult támogatásokat tekintve egyaránt. Magyarország a régi és az új tagországokhoz képest is az egyik legjobb pozícióban zárta az első hét évet.

Ugyanez elmondható általánosságban is, ha nem kifejezetten az uniós támogatásokat nézzük?

Ezt nagyon sok minden befolyásolja, hiszen közben volt egy világgazdasági válság, illetve 2006 után egy elég komoly költségvetési megszorítás következett be Magyarországon. Úgy vélem, hogy ezekből az ország rosszabbul jött ki, mint például a visegrádi négyek vagy a környező országok többsége. Gazdasági növekedésben inkább lemaradtunk ebben a hét évben a versenytársainkkal összehasonlítva.

Milyen lépéseket lát szükségesnek ahhoz, hogy ezt a lemaradást orvosolni tudja Magyarország?

Egyrészt Magyarország tőkevonzó képességét kell erősíteni, a versenyképességet javítani, másrészt pedig a fejlesztési források felhasználási hatékonyságát kell jelentősen javítani. Célzottan olyan területekre költeni, amelyek a magyar gazdaság versenyképességét és növekedési kapacitását erősítik.

Ilyen jellegű intézkedések látszanak már a magyar kormány részéről?

Ezt most még nehéz megítélni, de önmagában az is fontos, hogy a korábbi ciklus nagyjából 20%-a helyett a jelen ciklusban a források 60%-a megy gazdaságfejlesztésre. Ez mindenképpen nagyobb esélyt ad arra, hogy a gazdasági növekedésre hosszabb távon erősebb hatása legyen az európai uniós pénzek felhasználásának, hozzátéve, hogy meghatározó lesz a felhasználás hatékonysága.

Milyen kihívások várnak Magyarországra a 2014– 2020-s ciklusban?

Az első a pályázati rendszer kérdése, hiszen nem lehet eléggé leegyszerűsíteni a pályázatok folyamatát. Az első ciklusra jellemző volt – főleg az elejére –, hogy nagyon bürokratikus volt a folyamat, emiatt sok esetben komolyan elhúzódtak pályázatok, lassan valósult meg az egyes projektek finanszírozása, és ezért a vállalkozók nem voltak túl boldogok. Nyilván van a brüsszeli adminisztrációnak egy olyan követelményrendszere, aminek mindenképpen meg kell felelni, de azt gondolom, hogy Magyarországnak nagyon kell figyelnie arra, hogy a kötelező brüsszeli adminisztráción túl mi már egyetlen aláírással, egyetlen sorral, egyetlen igazolással se növeljük a bürokrácia mértékét. Ez látszólag nem tűnik annyira fontosnak, de csak akkor lehet gyorsan, hatékonyan és a konkrét feladatra koncentrálva elkölteni az uniós pénzeket, ha ez a rendszer jól működik. Fontos az is, hogy az előbb említett prioritásokat hogyan ültetjük át a gyakorlatba: a foglalkoztatásösztönzésnek például többféle módja létezik, amelyek között meg kell találni azt a kombinációt, ami mind ágazatilag, mind területileg a megfelelő megoldást jelenti. Teljesen más lehet például egy nyugat-magyarországi foglalkoztatási programnak a jelentősége, ahol adott esetben inkább csak a munkahelyteremtésre kell rásegíteni, mint mondjuk más régiókban, ahol a képzésre, a tréningre kell koncentrálni annak érdekében, hogy egyáltalán rendelkezésre álljon az a munkaerő, amire alapozhat egy foglalkoztató. Ez egyébként igaz a kutatás-fejlesztésre is, ahol szintén komoly projektekre lehet majd számítani. Tehát a nagy prioritásokat viszonylag könnyű meghatározni, de az igazán nagy kihívást az jelenti majd, hogy utána ezeket az egyes projektek, pályázatok, az egyes pályázók szintjén miként lehet úgy érvényesíteni, hogy valóban hatékonyan tudjuk elkölteni az érkező pénzeket.

Milyen helyet foglal el Magyarország a nettó költségvetési pozíció tekintetében a többi tagállamhoz viszonyítva?

Itt több rangsor is létezik, de az elmondható, hogy Magyarország mindegyik szempont szerint előkelő helyet foglal el. Abszolút értékben hazánk nettó pozíciója a 2014– 2020-as időszakban nagyjából 25 milliárd euró lesz, ezzel harmadik helyen állunk a tagállami rangsorban, csak Románia és Lengyelország előz meg minket. Az egy főre jutó nettó pozíciónk javul a 2007–2013-as időszakhoz képest, az eddigi 2333 euró/főről 2513 euró/főre emelkedik, ezzel pedig másodikak vagyunk a rangsorban Litvánia mögött. A fejlettségi szint arányában felállított rangsorban csak Bulgária előz meg minket.

Ezek közül melyik mutató a legfontosabb az átlagemberek számára?

A leginkább fontos ilyen szempontból az egy főre jutó adat, ez egy viszonylag jó mutatószám.

Ezek a rangsorok csak a 2004-ben csatlakozott országokra vonatkoznak vagy az EU egészére?

Ezek az adatok az összes tagállamra vonatkoznak, tehát még jobb is a helyzet, hiszen a rangsorban már Románia és Bulgária is szerepel, Horvátország ugyanakkor még nem.

Mekkora összeg áll majd Magyarország rendelkezésére a 2014–2020-as ciklusban?

A legpontosabb, ha euróban adjuk meg a teljes összeget, ami nemzeti önrész nélkül 25 milliárd euró lesz a 20142020-as ciklusban. Ez hozzávetőlegesen 7400 milliárd forintot jelent. Ez az összeg azonban a határ menti együttműködéseket, valamint a mezőgazdaságnak nyújtott, közvetlenül a felhasználóknak juttatott támogatásokat nem tartalmazza. Utóbbiakkal együtt már 34,3 milliárd euróról beszélünk.

További interjúk


Pogátsa Zoltán

Fejlődni, emberi erőforrással

Pogátsa Zoltán közgazdásszal az elmúlt pénzügyi ciklus tanulságairól, a gazdaságszerkezet hézagairól és a jövőbeni lehetőségekről beszélgettünk.

Tovább az interjúhoz »

Lázár János

Magyarország fejlődése a cél

Minden korábbi elképzelést felülmúló eredménnyel zárja hazánk a 2007–2013-as EU-s pénzügyi ciklust, ugyanakkor sikerült Brüsszelben elérnünk, hogy a következő fejlesztési periódus a gazdaságélénkítés jegyében telhessen. Az elmúlt évek tapasztalatairól és az előttünk álló kihívásokról Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel beszélgettünk.

Tovább az interjúhoz »